Órásműhelyből esti vendégtér
Két év felújítás, négy ember és egy egyszerű gondolat: egy régi műhelyben lehet teázni és kártyázni úgy, hogy egyik ne zavarja a másikat.
Amit a polcok mögött találtunk
A felújításkor eredeti fapadló és egy nagy falióra-gyűjtemény került elő, amit az előző tulajdonos a hátsó helyiségben tárolt.
A javítóműhelyből lett a kártyaszalon: nincs kirakata az utcára, így nincs forgalomzaj és nincs tükröződés a posztón.
A többi jött magától: pult a régi szerszámosszekrény helyén, hat asztal posztóval, és egy fiók, ahol a zseton éjszakázik.
Négy ember
A teljes csapat, a házi osztóval együtt.
Negyven vendég
Ennyit enged be a terem egy estére.
Hat asztal
A kártyaszalon, saját ritmussal.
Három szerkezeti elem, ami marad
A tét és a nyeremény hiánya nem hiba, hanem az egész szalon tervrajza — senki nem tartozik senkinek, ha feláll.
A zseton naponta visszajár a helyére, mint egy óraszerkezet rugója; haza senki nem viszi.
Hosszú estéken a csapat kérésre taxit rendel, hogy senkinek se kelljen késő este vezetnie.